Bizonyos, hogy a talpmasszázst használja az ember már ősidők óta, sőt gyógyító céllal is, nemcsak azért, mert fantasztikus érzés. Hogy vajon mikor kezdődött a terápiás alkalmazása, az a múlt ködébe vész, annyi bizonyos, hogy i.e. 2300-ból származó ősi egyiptomi síremléken, amely egy orvosé, már egyértelmű utalás történik a lábmasszázs gyógyászati használatára.
Természetesen – mint ahogy minden masszázsnál – itt is érvényesül az érintésen keresztül egy idegrendszeri nyugtató hatás (a talp nagyon gazdag érzőideg ellátással rendelkezik: több, mint 70.000 idegvégződés található itt), valamint ennél többet is elérhetünk talpunk rendszeres masszírozásával: az itt lévő „zónák” ingerlésével reflexhatást tudunk kiváltani. Lábunkon tükröződik az egész szervezetünk (holografikusan testünk több területén találhatóak részkivetülések, de az egész test kivetülése kézen, lábon, fülön, illetve az íriszen található meg) az egyes zónák masszázsán keresztül visszahatás keletkezik az adott zónához tartozó szervben. A masszázs azonban csak egy lökés, egy segítség, valójában maga a szervezet az, ami a helyes működés visszaállítására törekszik. Ha valamelyik szervben eltolódott az egyensúly, akkor az egyrészt ezeknek a területeknek az „áttapogatásával” érezhető, másrészt a rendszeres masszírozás segítségével az egyensúly akár helyre is állítható – természetesen a hatásosság függ az egyensúly eltolódásának mértékétől.
Mit érez a masszőr a terhelt zónákban?
Különböző méretű, állagú kis kristályos csomókat, amelyek többfélék lehetnek: homokszerű, húrszerű, rizsszemhez hasonló vagy az egész zóna lehet egybefüggően kemény. A masszázsnak a célja ezeknek a lerakódásoknak az elmasszírozása, amivel segíteni lehet a szervezetet, hogy a kialakult energiablokádokat feloldja. A lerakódások helyén a talp valószínűleg érzékeny, akár fájdalmas is lehet ezek masszírozása, de természetesen itt is arra érdemes törekedni, hogy egyfajta jóleső fájdalmat érezzen a masszírozott személy.
Hogyan kell talpunk térképét elképzelni?
Először képzeljük el azt, hogy egész testünket, akár egy földgömböt felosztjuk hosszanti és vízszintes övezetekre, majd ugyanezeket az övezeteket rávetítjük talpunkra: ezek az övezetek segítik a „tájékozódást”, hiszen ami a testünkön „x” zónában helyezkedik el, az a talpunkon is ezen a lekicsinyített területen lesz található. A talpon a lábujjak a fej-nyak rész zónái, és innen lefelé haladva következnek a törzs szerveinek zónái, a lábtőcsontnál a hasi-medence szervek.
A páratlan szervek a saját oldali lábon találhatók, a páros szervek mindkét lábon adnak egy-egy zónát, ami pedig hozzávetőleg a középvonalon helyezkedik el a testen, azok a két lábat egymás mellé téve tükröződnek teljességükben, tehát egy részük az egyik talpon, többi részük a másik talpon érezhető.
Mikor ajánlott a talpmasszázs?
- ha fáradtnak érezzük lábainkat;
- testi-lelki feszültségérzés oldására, lazítására;
- általános és helyi fájdalomcsillapítás;
- leginkább megelőzésre, karbantartásra, frissítésre használható.
Kontraindikációk:
- heveny gyulladások a visszér- és nyirokérrendszerben, trombózis veszély, gyulladt visszeres területek;
- nagyon duzzadt, ödémás láb;
- veszélyeztetett várandósság;
- agy-szívtrombózis, nagyfokú érelmeszesedés;
- fertőző, magas lázzal járó betegségek;
- súlyos szív- vagy vese eredetű keringési rendellenesség;
- súlyos cukorbetegség;
- gombás láb, csontvelőgyulladás, ficam, törés, csontlágyulás.
Kitől tanultunk?
Kriszti reflexológiát tanult Bánszky Judit természetgyógyásztól. Kriszti tanult thai talp- és lábmasszázst Molnár Tündétől. Kriszti és Zoli Yang doktornőtől (杨秀兰) tanult talpmasszázst, aki tuina terapeutaként dolgozik.